Változások ősszel a természetben

Leírás

A természet változásai is jó témaként szolgálnak azokhoz a feladatokhoz, amivel a gyerekek mozgását fejleszteni tudjuk. A nyár végén és ősszel megfigyelhető folyamatok sok lírai költeményben is megjelennek, ezeknek a műveknek a felhasználása a testséma gyakorlatokhoz, illetve a téri orientációs gyakorlatokhoz remek alkalom az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztéséhez is. A foglalkozás most is, ahogy minden alkalommal, bemutatkozó, névtanuló, koncentrációt, megérkezést segítő játékokkal kezdődött. A játékok a Bemelegítő gyakorlatok a foglalkozásokra leírásban olvashatók. Ha a csoporttal már korábban is volt közös munkánk, kezdő gyakorlatként érdemes olyat választani, amelyet már a korábbi foglalkozásokon is játszottunk, ezt/ezeket követheti az új mondóka vagy vers bevezetése.

Beszélgetés:

Hogyan változik meg ősszel a természet? Hogyan változik a nappalok hossza? Milyen következményei vannak a napi időjárás lassú változásának? Milyen módon tudnak reagálni a különböző állatcsoportok a megváltozott környezeti feltételekre? Melyek azok az állatok, melyek a nyári élőhelyükről távolabbi tájakra tudnak vándorolni viszonylag könnyen?  Hogyan tudnak felkészülni a madarak a vonulásra, milyen feltételei vannak annak, hogy sikeresen elérjék úticéljukat? Melyek azok a madarak, amelyekről tudjuk, hogy nem Magyarországon töltik a telet? Hol telelnek ezek a madarak? Mit tudunk erről a földrészről? Hogyan tudják megfigyelni a madarakkal foglalkozó szakemberek, hogy egy-egy madárcsoport Afrika mely részén tölti a telet?

Javaslat: A fenti kérdéscsokorból az életkori sajátosságoknak megfelelően lehet válogatni, vagy a válaszoknak megfelelően újabb kérdéseket alkotni. Meglepően sok információt tudnak a 6-8 éves gyerekek is erről a témáról!

Agyagból (gyurmából) madáralak készítése. Először kis galuskákat szaggatunk a gyurmából, amiből egy gömböt gyúrunk, ebből a gömbből fog elkészülni a madár, ügyelve arra, hogy nem kívülről toldunk még hozzá anyagot, hanem a kezünkben lévő gyurmából húzzuk ki a szárnyat, lábat, fejet.

Tapasztalat: nagyobb mennyiségű gyurmával vagy agyaggal érdemes dolgozni, legalább annyival, amennyit marokra tudnak fogni. Sokkal nehezebb kicsi méretben előállítani bármilyen formát. Ez a nagyobb mennyiség segíthet abban is, hogy a lábakat, nyakat, fejet, szárnyat ne külön-külön próbálják hozzátoldani a törzshöz.

Az alkotást követően udvari játékokat játszottunk. Ezen játékok leírása az Udvari játékok a foglalkozásokra részben találhatók. Az ott felsoroltak közül a Gyertek haza, ludaim című népi játékot, a Kiszáradt a diófa^[1] kezdetű körjátékot és Varjúfogót játszottuk. Eredetileg több udvari játékot terveztem, de a foglalkozásra elsősorban 6-8 évesek érkeztek, és az új játékokat nem tudtuk kipróbálni, de javaslom, hogy más összetételű csoportban érdemes kipróbálni a következőket is: Lipem-lopom a szőlőt^[2]; Seregély-fogó – mondóka hozzá: Látlak, látlak, seregély, elkaplak én sose félj! (Az udvari játékok közt is olvasható  halas fogó mintájára, nincs kieső, akit elkaptak, madárijesztő lesz); Pocok-fogó dalocska hozzá: II: Köröznek az ölyvek. :II II:Hova meneküljek?:II dallam: II:s,s,s,l,s,m:II II:s,f,m,r,dd:II; A körben áll egy ölyv, a többiek kézen fogva alkotják a kört, ők a pockok, körben járnak, és éneklik a kis dalocskát, amikor a a dal véget ér, a pockok szétfutnak, az ölyv elfog valakit és helyet cserélnek.

A foglalkozás végén minden gyerekkel egy kört alkotunk, és megkérjük, mondjanak egy játékot vagy feladatot, ami a legjobban tetszett nekik. Megkérdezhetjük azt is, hogy volt-e olyan, ami nem nyerte el a tetszését, vagy valamilyen problémát okozott neki. Fontos ezeket lereagálni, és a következő alkalom tervezésekor figyelembe venni.

^[1] Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica Budapest 151. oldal alapján

^[2] Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica Budapest alapján