Mézelő növények, gyógynövények, fűszernövények

Leírás

A “Játék a változásért!” program utolsó alkalmával Bükkszentmártonba érkeztem egy olyan foglalkozással, amit már Hevesaranyoson kipróbáltunk. A foglalkozást nem csak azért nem lehetett egy az egyben ugyanúgy megtartani, mert minden esemény, helyszín, gyermekcsoport más és más, hanem azon prózai oknál fogva, hogy nem június van, hanem február. Át kellett alakítani úgy, hogy ehhez az évszakhoz illeszkedjen a program.

A gyerekekkel korábban csak nagyon felületes ismeretségünk volt, a programunk egyik eleme egy közös kirándulás volt Budapestre, ahol a három résztvevő településről érkező gyermekek közösen utaztak, így egy-két arcocskát felismertem, de a gyerekek neveit vagy életkorát nem tudtam, ezért névtanulós játékkal kezdtünk. Körben álltunk, mindenki elmondta a nevét, a gyerekeknek könnyű volt, hiszen ismerik egymást, csak az én nevemet kellett megjegyezniük. Egy labdát feldobtam, és mondtam egy nevet, neki kellett elkapni. Aztán ő mondott egy nevet stb. A feladat nagyon elnyerte tetszésüket, főleg akkor figyeltek nagyon, amikor nálam volt a labda, hogy tudom-e már a nevüket. Ezt követően még szembekötős játékokat is játszottunk (denevéres, éjjeliőrös), ami szintén elnyerte a tetszésüket. A látás kiiktatásával más érzékszervek élénkebbek lesznek, ami koncentrált figyelmet eredményez. Ezeket a játékokat követően a foglalkoztatóban kikészített szárított gyógynövényeket ültük körbe, ki kellett találniuk a nevüket. Az illatáról ismerték meg a mentát, az akácot és a bodzát annak ellenére, hogy szárítva volt előttük a habitusáról, a csalánt tippelték, a hársfavirágot viszont nem ismerték fel. Szívesen szagolgatták, meg is kóstolták. Elmondták, hogy a korábbi foglalkozáson készítettek bodzaszörpöt Judit nénivel, beszéltek arról, hogy az akác virágát meg szokták enni tavasszal. Felmerült az is, hogy a csaláncsípés nem kellemes. Minden gyermek szóhoz jutott, elmondhatta, milyen emlékei fűződnek vagy a gyógynövényhez vagy az abból készített szörphöz, teához. További gyógynövényeket is fel tudtak sorolni (csipkebogyó, kamilla), ugyanakkor fűszernövények nevei is felmerültek, így át tudtunk szépen térni a manuális tevékenységre. Az előkészített virágföldet papír ületőpoharakba tették, és kapormagot tettek bele. Közösen megnéztük, hogy a vetőmag tasakján milyen információk vannak az ültetésre vonatkozóan. Ezt követően még fűbabát is készítettünk harisnyanadrág darabkákba fűmaggal kevert földet tettünk, ezt hazavihették, hogy szemmel követhessék a baba hajának növekedését.

A foglalkozás utolsó részében gyógynövényekről tablóképet készítettünk. Növényhatározók segítségével kikerestük azokat a növényeket, melyekről beszéltünk, és arról készítettek A/4-es méretben képet, a tablón a növény neve és tudományos neve is szerepelt. Elmélyült munka zajlott, nagyon figyelmesek voltak a gyerekek.

Tapasztalatok:

Kitartó figyelemmel vettek részt a gyermekek a növények megfigyelésében. A nagyobbak (felső tagozatosok) sok ismerettel rendelkeztek az általunk megfigyelt gyógy- és fűszernövényekről. A kézműves foglalkozás alatt türelemmel várták ki, amíg segítségkéréskor rájuk került a sor.