Téged hogyan segít a kezed?

Életkor:

7+

Foglalkozás témája:

Játék a tettel, a testtudatosság érzékszervek fejlesztéséért.

Ez a foglalkozás segíti testünk és az érzékszervek tudatosítását, felfedezését. Saját test határainak kijelölése a környezeti nevelésben azért is nagyon fontos, hiszen a testünk az elsődleges kapcsolódási pontunk a természethez. Ez az a felület, ami által kapcsolódunk, tapasztalatokat, benyomásokat szerzünk a minket körül ölelő világból. Érzékszerveink edzése által javul a természethez való kapcsolódás minősége, elmélyül a tapasztalás, gazdagodnak társas kapcsolataink is.

A szegénységben élő gyerekek között az érzékszervek tapasztalása sokszor meglepően nehezen megy, és bár egyszerű dolognak tűnik a testrészek megtalálása is nehézséget tud okozni, különösen ha olyan kevésbé egyértelmű testtájakról beszélünk mint a tarkó, csukló. Ugyanígy a téri információk, az oldaliság sem egyértelmű, ezért ezeket játék közben be is lehet mutatni, hogy ne menjen el a gyerekek kedve, együtt keresgéljük meg.

A résztvevő gyerekek tudatosítják testüket és a testük kapcsolódását a világhoz, edzik érzékszerveiket. Megérthetik, hogy milyen gazdag a test, milyen sokféle képpen kapcsolódhatunk a társainkhoz és a természethez általa. Arról is szó kerül, hogy megvan az eszközük a változtatásra, a sorsfordításra. A célok megfogalmazhatóvá válnak.

+1 melléklet:

Az öt jóbarát
(burmai népmese)

Volt egyszer négy fivér, s azoknak egy kísérőjük. Ez a kísérő voltaképpen nem is volt szolga; erősebb is volt, tapasztaltabb is a többinél, ő lett hát a vezetőjük, irányítójuk. A kísérőt Tömzsinek hívták, mivel kicsi volt, zömök és erős. Az első fivérnek Kötekedő volt a neve, mert mindenkinek megmondta a jót is, a rosszat is. A második fivért úgy hívták, hogy Több-a-többinél, ő volt ugyanis a legmagasabb, legbátrabb valamennyiük között. Kincstárnoknak nevezték a negyedik fivért, mert takarékos volt és jól bánt a pénzel. Az ötödiket meg Kisöcsénknek becézték – mert a legkisebb volt és legfiatalabb, de senkinek sem volt olyan jó szíve mint neki.
Vándorútra indult az öt jó barát, véghez is vittek jó néhány vitézi tettet, míg útjukon egy aranyvárosba értek, amelynek nagy hatalmú, de gonosz volt a királya.
– Miért szednénk apránként a babért? – kérdezte Tömzsi. – Hódítsuk meg a királyságot, és írjuk be nevünket a történelembe!
Egyetértett vele a többi, s el is mentek az aranyváros kapuja elé. Kötekedő elmondta a királynak, hogy szemved a népe, a király haragra gerjedt, s csakhamar csatára keltek, egyik oldalon a király és fegyveresei, a másikon meg az öt jó barát. A csatában Több-a-többinél jeles vitézi cselekedeteket vitt véghez. Sikerült is legyőzniük a királyt, s a város meghódolt az öt jó barátnak.
Hanem melyikük legyen most a király? A négy fivér Tömzsit választotta volna uralkodóul, mert ő a vezérük – hanem az nem vállalta; azt mondta, uralkodjon inkább Kötekedő, hisz ő kezdte a nagy csatát, amikor bátran belekötött a királyba. De bizony Kötekedő sem állt kötélnek, ő meg azt ajánlotta, legyen a király Több-a-többinél, hisz ő valóban többet harcolt a többinél a csatában. De az meg figyelmeztette őket, milyen gazdag a város, úgyhogy legyen inkább Kincstárnok, a jó gazda, az uralkodó. Kincstárnok azonban Kisöcsénket ajánlotta, mert az olyan kicsi és gyenge, hogy egymagában, fivérei segítsége nélkül, soha nem találna magának királyságot. Az ám, csakhogy Kisöcsénk nagyon is aprócskának érezte magát ahhoz, hogy király legyen.
Elvitatkoztak jó néhány órát, aztán megállapodtak, hogy mint társkirályok uralkodnak majd a városon.
No, nézzétek csak a kezeteket, kedveskéim. Benneteket is szolgál öt jó barát. A hüvelykujj nem más, mint Tömzsi, aki zömök és erős. Mutatóujjatok meg Kötekedő, hiszen ha pöröltök valakivel, ezt az ujjatokat szegezitek neki. Középső ujjatok vajon kicsoda? Több-a- többinél, mert ő a leghosszabb az ujjak közül. A következő meg Kincstárnok, mert ha nagyok lesztek, ezen az ujjon viseltek majd gyűrűt, és ez őrzi majd a legfőbb kincseteket, a szerelmet. És végezetül ott a kisujjatok, aki pici, gyönge és alázatos – bizony ő a Kisöcsénk! És az öt jó barát mind szolgál benneteket, kedveskéim, s ha nagyok lesztek, megszerzi majd nektek az aranyvárost-aranytrónt!
Forrás: Karig Sára szerkesztésében – Po úrfi és a tigris – burmai népmesék című kötetben 1959 Európa Könyvkiadó, Tátrai Vanda átdolgozásában

+1 tipp:

A hangokkal való ismerkedéshez remek hangmintákat találunk az interneten, vagy hangszereket is használhatunk.

+1 tipp:

Az érzékszervek mozgatása sokszor nehezen indul be. A testrészek megtalálása is nehézséget okozhat, ezért mutassuk is.

+1 praktika:

A nehézsorsú gyerekeknek szokatlan lehet a mesehallgatás, ezért az itt csatolt történeteket lehet, hogy csak rövidítve, egyszerűsítve tudják befogadni, de a rendszeres mesealkalmakon ez fejlődik, ezért itt a teljes meseszöveget csatoltuk. Mélyszegénységben élő gyerekeknél sokszor az is különleges kincs lehet, hogy valaki szépen beszél, vagy meghallgat. A mesehallgatás segíti a belső képalkotás fejlődését, az énerő, az önbizalom fejlesztését, valamint a pszichológiai értékek mellett számos pedagógiai értékkel lesz gazdagabb a személyiség.

+1 praktika:

A játékok során akár nagyobb gyerekeknél is gondot okozhat az irányok, az írás, a testrészek megértése. Amit lehet, segítsük mutogatással, hogy gyerekeink ne a megszégyenülés tudatlanság érzését vigyék haza.

+1 praktika:

Az itt leírt foglalkozások olyan ötletek, amit kipróbáltunk, jól működött, de az aktuális csoporttól függően más és más lehet, más lehet a súlypontja, fókusza is.

+1 praktika:

Az időzítésnél hasznos lehet, ha tudjuk, mikor van a településen segély vagy családi pótlék nap. Erre nem érdemes foglalkozást tenni. Mélyszegénységben élő gyerekeink számára ez olyan ünnepnap, amikor a figyelmük egészen máshol van.

+1 praktika:

Foglalkozások kezdetén, az előző alkalmak emlékeit felidézve kapcsoltuk össze a tapasztalatokat. Mire emlékeztek az elmúlt alkalmakból? Ezt nem jeleztük a leírásokban, hiszen önállóan is használhatók az egyes óravázlatok.

+1 praktika:

Néhány foglalkozás összekapcsolható, épülhetnek egymásra: fák/erdő, a víz/cselekvés, én/ritmus, föld/jövő.

+1 praktika:

Az alkalmakon néhány olyan segédeszközt használtunk, amik gazdagítják a foglalkozást, de megvalósíthatók ezek nélkül is.

Nagymozgásos játékokhoz: A szivárványszínű ejtőernyő

Ez egy nagy méretű, kerek vékony textil, ami varázslatosan repül, és sokféle játék kísérése alkalmas. Remek lehetőség, hogy a résztvevők megismerkedjenek a csoportban való együttműködéssel, a kooperatív csapatjátékkal, komplex mozgásformák által. A gyerekek közös tevékenységének összehangoltnak kell lenni ahhoz, hogy a saját mozgásuk eredményeként magasba emelkedjen az ejtőernyő. Az ejtőernyőjáték során megtaníthatóak az oldalak, zónák, végtagok, színek nevei, az együtt mozdulás. A fellebbenő ejtőernyő adta izgalmas pillanatokban bármilyen kérdés mentén tudunk választani, válaszolni, szaladni, csoportokat alkotni, köszönteni egymást. Nincsenek győztesek és vesztesek, csak közös játék és élmény.

Önismereti munkához, csapatépítéshez, kezdő és zárójátékhoz: A Mesejáró térkép

Mesék birodalmának térképe, melyen sokféle játékot játszhatunk akár csoport folyamatokat támogatva, a családban, gyors felmérésben, önismereti munkában, egyéni fejlesztésben, csapatépítésben, fantázia és képzeletfejlesztésben, osztályokban, énerősítésben, alkotó munkában, tábori programokban. Szimbolikus helyszíneivel, mesefiguráival, változatos feladataival, játékos és vidám tükröt mutat nekünk. A sok-sok meseországbeli helyszín közül választva a gyerekek könnyen beszélnek az érzéseikről, a nehezen megfogalmazható gondolataikról, hiszen a gyermeki lélek nyelve a mese.

Erdei kalandokhoz: Illa Berek kártyacsomag

Egy erdő-játék-élmény kártyacsomag családoknak a hátizsákba. Az Illa Berek kártyacsomag sok-sok közös játékot, közös élményt, és így még több közös emléket tud adni családoknak, baráti társaságoknak, óvodás vagy iskolás csoportoknak, egyszóval mindenkinek, akik a természethez szeretnének kapcsolódni. 30 olyan játék szerepel ezeken a kártyákon, amik segítik felfedezni, észrevenni az erdőben rejtőző kincseket. Kíváncsivá tesznek, eleven és önfeledt alkotásra, játékra hívnak.

Gyerekszáj

„Ez én vagyok, ilyen szép színes ruhát adok magamnak!”

„Az én kezem is öt jóbarát?” Nekem is segít?”

„Én varrónő akarok lenni, akkor kell majd az öt jóbarátom!”

„Ha erdész szeretnék lenni, akkor is jó? Akkor mit segítenek?”